Sétáltunk szilveszter délután, közben találtunk néhány diót egy fa alatt, melyeket feltörtünk, és megettük. Egy-két már mazsolásodó, ragacsos szőlőszem is utunkba akadt. Csipegettünk a fürtökből is. Úgy éreztük magunkat, mint az ég madarai. A nagyon kék ég madarai, mert decemberhez képest vakítóan kék volt az ég. Eszembe jutott a jövő év, azt hiszem, így még nem kezdtem el, mint most, hogy több bennem a szorongás, mint valaha, és mégis bízom abban, hogy a józan ész győz. Mi mást is tehetnék? Egy év múlva úgyis többet tudunk már.
Néztem késő délután a megnyúlt árnyékainkat, előre mutattak, este még kártyáztunk - mostanában rákaptunk-, TV-t is néztünk egy keveset, és főleg beszélgettünk. Frissen hozott ásványvizet ittunk, gyümölcssalátát is ettünk alkohol és nehéz ételek helyett.
Valami visszafogottság, józan ítélőképességre vágyás, béke, frissesség és az egészség óhaja van bennem.
Boldog, szép új évet kívánok!